Nagyjából két hónapja elkezdtem újra mászni, ez az idő egybeesik azzal, hogy kerékpár felkerült a falra és csak nagyritkán jön le onnan. Egyszerűen nem sikerült egyeztetni a munka, tanulás, otthon, edzés kombinációt. A mászásba megpróbálom a rendszert belevinni, jelenleg hetente egyszer eljutni terembe, majd jelenleg teremben tekerni valami hihetetlen izzasztó kúra keretében és a lehetőségekhez mérten a szabadba is kint lenni. Hogy szemléltessem a sikereket, az elmúlt kéthavi mérlegem + 6kg. Még szerencse, hogy súlyokkal húzockodom, mert most nagy bajba lennék. Bármennyire is furcsán hangzik még pár kg-os eltérést is eléggé észrevesz a testem.
Persze volt bőven süti evés, kajálás, minden, ami bűn. De két napja már annyira úrrá lett rajtam, hogy a szabadban kellene tekerni, hogy este kimentem. Elég hamar rájöttem, hogy simán hozhattam volna a síkesztyűt – ezt télen csak a hegyekbe szoktam használni –, mert az ujjperceim az első pillanattól fogva megutáltak és nem engedelmeskedtek a parancsaimnak – a hidegtől elzsibbadtak. Erős túlzás volt az előbb, hogy télen a hegyekbe, mert az idei szezonban még nem voltam kint télen hegyen, de jelenleg még lent is piszok hideg van így nem akaródzik kimenni terepre, főleg nem egyedül.
A térdem is egyre furcsábban működik a hidegben, néha nagyon fáj, de persze másképpen mint a műtét előtt – talán ezért nem keseredtem még el. Jelenleg abban látom a megoldást, hogy edzem és tornáztatom. Kicsit olyan érzés ez mintha béna lennék, ott az erős comb és vádli, ellenben nem tudok csinálni vele egylábas guggolást, mert berosálok.
Összességében, komolytalan vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése