Fékolaj csere

Ma megtörtént, aminek meg kellet történnie. Lecseréltem a fékolajat, ami eredetileg légtelenítésnek terveztem, de mivel keverni nem jó, ezért csere lett.

Előkerestem a fékem leírását shimano M575 és végig haladtam a lépéseken. Noha még nem tudom, hogy sikeres voltam, de nagyon remélem, hogy tanultam valami újat!

Egy jó orvos kellene!

Tegnap voltam egy ismételt egyhónapos falmászás kihagyás után mászni. A baltérdem tropa, a jobb csuklóm tropa és a bal bokám is.. ezzel csak azokat soroltam fel, melyek tényleg fájnak. Csukló campus board esetén elég nagy terhelés kap, ezért jobbnak láttam nem túl erőltetni. A térdem fáj, ha guggolok nem tudom máskép elmagyarázni, feszül, teli van folyadékkal. A boka meg csak boka, az oldal irányú terhelés nem díjhaza, szerencsére mászásnál lehet korrigálni ezt, a tekerésbe meg nem kell oldalra mozgatnom :)

Mindenesetre ezek a problémákat jövőre meg kell oldanom, azt akarom, hogy a gyerekeim még lássanak járni..

Edzéstelenség

A hét elején elszenvedett tekerés óta nem sétáltattam meg a masinát. Viszont szereztem csövet, amivel majd az olajcserét megejtem a fékbe! Továbbá már igen várom, hogy valamilyen csomagom megérkezzen..

A héten megváltam a fejlámpától (HP10) továbbá jelezték, hogy a nyeregcsövem is megérkezett! 19”-es vázon kihúzva a 350 nyeregcső kevés.. így most egy, hűen a biciklihez egy FSA FR-270 kerül rá.

Kint jártam bringával.. II

Ma is kimentem, de idén az utolsó utak között volt ez.. tiszta só minden.
A lényeg, ma már kipróbáltam a kamáslit is, mert múltkor nem vittem magammal és már kezdet fázni a lábam, mára meg még hidegebbet jeleztek - volt is -, de a lényeg, hogy nem fázott egyáltalán a lábam!
Szemüvegbe indultam el, de elég hamar lekaptam, mert iszonyat pára ült ki rá és nem láttam semmit, haladni meg nehéz a hóban vagy csak gyenge vagyok :)

Viszont ma már rám került még egy cicanaci és eggyel több termo pulcsi, no meg nem bringás kesztyűt, hanem téli sí kesztyűt vettem fel. Ebben meg izzadt a kezem.. de nem fázott!

Kint jártam bringával..

Nem régiben beszereztem pár téli bringa felszerelést:

• Shimano windfles jacket

  

• Pearl izumi Infinity tight

• Pearl izumi Intake jacket, ez is piros, képet nem találok róka.. sima szélfogós, vízálló, lélegző.
• Shimano long sleeve jersey, hosszú ujjú mez
• Téli bringás kesztyű
• Specialized comp dynamic pro kamásli
• Millet ice axe, csak lime-grey szinbe

 

Tehet szokásunkhoz híven megint csak este jutottunk ki a nagy havazás közepette. Terepen bohóckodtunk vagy 2 órát, jó volt :) Könnyebb is volt tanulni technikákat, mikor kicsúszik az első kerék, vagy a hátsó, esetleg mind a két kereket megvezeti a hó, hogy rántod ki onnan. Jégen megcsúszol, mit csinálj. Tehet minden szempontból érdekes ilyenkor kimenni. Maga a ruházat meg bőven elegendő volt, csak a kamáslit nem vittem..

Alul, két zokni ebből egy az jó meleg sí/túra zokni. Lábmelegítő, rá a hosszú futónadrág, meg egy sort, hogy ne nézzek ki idiótán. Felülre két pulóver és egy dzseki meg sapka!

Tárcsafék küzdelmek.

Nem is írtam mekkora csalódás volt az a bolt ahol a bringámat vásároltam, mármint a szerviz része. Elvitetem az egy ingyenes karban tartásra, aminek a legfőbb célja a hátsó fék megcsinálása lett volna.
Nos ez nem sikerült..
Próbáltam felkészülni, hogy miként kell majd ezt a légtelenítés dolgot megcsinálni, így amikor előttem csinálta egész más látvány fogadott, egész egyszerűen csak fentről belepróbált tölteni. Na most ez 5 perc volt, annyi idő alatt megunta a dolgot és persze érezhetően jobb is volt a fék, ami kitartott egy kis ideig. De ugyan olyan rossz az egész mint volt. Így vélhetően magam ugrok bele, hiszen ezt is majd meg kell tudnom csinálni :)

Elő karácsonyi hízás?

Hétvégén anyós jött és hozott hurkát, meg milánói, sütik, ilyen elő karácsonyi bemelegítés, meg, hogy Lindát is lehessen kicsit pesztrálni még így a nagy vizsgaidőszak előtt. Tehát Vasárnap úgy megtömtem a púpom, mint már nagyon rég, azaz gyerekkoromban ez volt a menü – nem is értem szüleim, hogy bírták anyagilag. Délben hurkázás volt meg sütizés. Majd estére megettem a maradék bolonyait, ami azt jelentette, hogy 2 púpos tányér maradt rám, meg előtte volt még valami nasi.

Egy napig nem bírtam enni ezek után, legközelebb csak hétfő este ettem. Úgy éreztem, hogy 3havi munkám ment tönkre (edzés), de ma megméredzkedtem és 75 kg körül vagyok. Ami fura. Igaz a téli ruhatáramból elővettem a nadrágot és lötyög rajtam. Még a végén újra elfogyok?!

Telefonról teszt bejegyzés.

Teszt ShoZu

HHH és János-hegy

A hétvégén sikerült kijutni biciklizni. Első nekifutásra a régi bringámmal indultam át barátomhoz, de csak hamar meggyőzött, hogy az új kecskével jöjjek, ha már megvettem :)

Reggel az időjárás nem sok jóval kecsegtetett, de belevágtunk igaz már bő 12 óra volt, mikor elindultunk.
A bringán az első keréken cserélve lett a gumi 1,8-ra egy Panaracer Fire cx Pro személyében, akkor nem gondoltam, hogy csúszós leveleken és köveken fogok idén még mászkálni, így pár izgalmas pillanat el is lett könyvelve.

HHH alján a Szépvölgyi út-on még a kis pékségbe bevásároltunk, hogy legyen valami étel nálunk, amire mint később kiderült elég nagy szükségem lett!

Elsőnek feltekertünk a ping-pong asztalig (a csoport kép is itt készült):


Majd legurultunk a Rekettyésig, ahol ittunk 1-1 forró teát én meg megszárítkoztam. Otthon még gondoltam, hogy nem lesz olyan hideg ezért a vastag gyapjú felsőt leszedtem, hiba volt.. itt már kezdtem fázni. Noha megjött az isteni szikra, a polárt veszem alulra és rá a hosszú ujjú pólót. Ami később bevált minősítést kapott, mert a pólóm csurom víz volt, de a polár száraz és meleg :)





Egy pár kép a Rekettyésnél:















Majd innen a zöld jelzésen elindultunk a János-hegy felé. Elsőnek el a focipályáig, majd onnan le a rétig és ki a Hűvösvölgyi útra. Mászva a János-hegyet megéreztem, amit már jó régóta nem, iszonyat fáradtságot, igazából nem tudtam eldönteni, hogy mi történt, maga a tekerés mozgása volt fárasztó (tudom tudom gyenge vagyok, de ez más volt), bármilyen fokozatban voltam ugyan azt éreztem. Így maradt az, hogy 2-7 be megyek. Egyszer meg is kellet állni még a szerpentinen, fájt a fenekem, taknyom-nyálam összefolyt, szóval úgy minden elkapott. De innen már egyszuszra feltekertünk (a parkolónál én egy nyújtózkodás elejéig leszálltam) a kilátóig, hozzá teszem végig nyafogtam és már az elején kijelentettem, hogy én nem megyek fel! De megérte felmenni a kilátóhoz, ami ott fogadott:















Lefele jövet tejfehér ködbe jöttünk, konkrétan 1-2m volt a látótávolság lámpával én felfele szórtam a fényt. A bringáról lenézve a betont már alig láttam, annyit tudtam megkülönböztetni, hogy avar vagy nem avaron megyek, így izgi volt, terepre nem is merészkedtünk.
Az útvonal infó, szokásomhoz híven vagy nem indítom el a terckelőt, vagy lefagy valami. Most változatosság kedvéért elindítottam a programot, csak nem nyomtam meg a start-ot. Így egy barátom útvonala, de az enyém is hasonló, hisz együtt mentünk. Csak kiszedtem a pulzus adatokat.

Bike route 372807 - powered by Bikemap 

Érdekes Merida felirat

Prágában lőttem ezt a képet.

Csóványos és a PH!

Már 2 hete figyeltük az időjárást, hogy mikor kellene kimenni tekerni. Elsőnek péntek lett meghatározva. Viszont erre a napra többen visszamondták a jelentkezés és végül szombatba állapodtunk meg. Pénteki napon már tapasztaltuk, hogy esővel indult a nap és csak déltől lett jó idő. Reménykedtünk, hogy szombaton nem ez lesz. De a hajnali 4’20 as kelésemkor nyugtáztam, hogy bizony esik.. Na majd 6-kor meglátjuk. Addigra már egy része a társságból vissza mondta az indulást, az ablakon kikukucskálva nekem is erősen ez járt a fejembe, még reménykedtem. Így vásárlásból visszatérve, gondoltam, akkor gyerünk! Mire felöltöztem újra eleredt az eső, ekkor mondtam én is vissza a túrát. Csakhamar kitaláltuk, hogy akkor legyen vasárnap, mert arra a napra tuti jó időt mondtak. Legyen! Itt az óraátváltásra kellet csak figyelni. Ebből nem volt zűr.

7 kor elindulás Csepelről, 7’20 kor kaja a gödörnél. Majd kicsorogtam a Nyugatihoz és megvettem a jegyet. Itt találkoztunk össze a csapat többi tagjával, ludsimon és Xantomas-al. 8’07 a vonat elindul, amire csak küzdés árán sikerült felfabrikálnunk a kerékpárokat.

9-kor tr00p3r-el találkoztunk Kismaroson, majd gyors “ennyien vagyunk?” – igen.

Naki is indultunk az aszfaltos útnak, ami ~6 km-et tett ki. Majd megérkeztünk a büféhez, ahol bedobtuk a csokinkat meg innivalót is vettünk magunkhoz – én nem eleget.

Majd jöhetett a murvás kaptató. Itt az első emelkedő után készült is egy pár kép, amíg vártunk.

Majd jött még egy pihenő, itt már könnyítetünk is magunkon és Simon is kapott egy kis láb kenőcsőt, amivel hazáig kihúzta :)

Majd innen jött egy dagonyázás, ahol sikerül a specialized taho-mat felavatni egy irgalmatlan nagy pocsolyába léptem bele. De jól viselte én is :)

Itt volt 1-2 rész, ahol inkább toltuk a gépeket, mert felfele is és mindenhol 10-20 cm sár, nem volt valami jó kombináció. Majd felértünk a Foltán-keresztig

Ahol már látszik, hogy a bringán van egy rakat sár. De a fékek fognak a teleszkóp teszi a dolgát. Ezért belevágunk a csúcsra vezető úthoz, aminél láttam, hogy Simon elmormolt pár miatyánkot, minek hatására végül fel is jutott. Persze közben párszor megálltunk fényképezni – no meg pihenni –, ahol elsőnek tr00p3r-t megtréfálta a technika és 3. nekifutásra Ő is készített csoport képet. Én is lőttem gyorsan egy képet.

Innentől jött egy izmos csúszós emelkedő, amire még nagyban kell gyúrnom, hogy ne csak nagyrészt tolás legyen. De végül megérkeztünk a kilátóhoz, ahonnan a kilátás nagyon szép volt, de tiszta időben szebb.

Majd persze tr00p3r-el egy közös kép a csúcson.

Majd vissza érkeztünk a büféhez, ahonnan jött egy nagy tekerés a vonatig.

A túráról egy kis adat, maga a táv 40km volt. 938m kapaszkodtunk fel. GPS megint megtréfált is csak egy résztávom van a túráról, amit nem teszek fel. De jó idő esetén megint meglátogatjuk és akkor talán lesz bővebb adat is.

A bringának ez volt a nagy bemutatkozója. Felfelé mászásokat még szokni kell és minden képen szarvakat beszerezni, mert így fura volt. Nagyon hozzá szoktam már a szarvakhoz. Az spd-vel semmi konfliktusom nem akadt, hihetetlen mennyiségű sárban is simán betudtam kapcsolni – vagy csak azt gondolom, hogy ez is sima. A Rock Shox Reba SL a maga 100mm útjával egy álom volt lefele. A tárcsák minden helyzetben megfogtak, egy-egy szakaszon ~50km/h jöttem a csúszós részeken lassabban, nagyobb fékezésnél persze a gumik megcsúsztak a vizes leveleken, de szerencsére már tudtam a dolgom és nem a fák között kötöttem ki. Gumik, nem tudom, hogy a mintázat miatt-e, de csak nyomokban volt rajtam megtalálható sárfoltok. Amit hazafele bicikli mosásnál szépen megsokszoroztam, így addigra már én is úgy néztem ki, mint aki nagyon sáros helyen járt :)

Fenix HP10, megérkeztem!

Nos igen, 2009.08.10-én adtam fel a rendelés, közben készlet hiány volt, aztán felfedeztek benne hibát, kalandos két hónap volt.

Már hét eleje óta nagyon vártam a lámpát, mert tudtam, hogy most kell megérkeznie és hétvégére nem szerettem volna lámpa nélkül maradni. Szerdán jelezték is, hogy megjött a lámpa, a haza kerülése is kacifántos volt, mert én éppen szabadnapon voltam, de egy kollegám volt olyan kedves és elhozta. Így még aznap kitudtam próbálni mire is képes a lámpa.
Összeszerelése gyerekjáték viszont , amitől tartottam be is igazolódott, az akkumulátor tároló nehéz, no nem a szószoros értelemben, de húzza le a tarkómra a sisakot. Kicsit terepesebb úton, pedig ide oda csapkodta a fejemen. Ezért gondoltam, a kábelt meghosszabbítva, majd jó lesz az, ha már nem a fejemen fog libegni. De addig is, kitaláltam egy talán nem túl jó megoldást, de szerintem a problémámat megoldja.
 

Nem is olyan egyszerű belsőt találni

Itt lakok Csepelen, a Csepel művektől egy karnyújtásnyira, ahol persze halandó ember nem vásárolhat. 3-4 üzletben voltam, mire találtam belsőt és kaptam is. A Velobike-ba kaptam javító készletet és láttam nagyon szép specialized és cube kerékpárokat. A Velocipede-be csak megrendelni tudtam a belsőket, mert ott sem volt készleten, így folytattam az felderítő utamat, amikor is egy (a rengeteg közül) bicikli “bolt” előtt találtam magam a művekben, gondoltam megérdeklődöm, hogy léciléci egy belsőt. Egy srác volt (a nevét nem tudom, pedig vagy egy órán keresztül dumáltunk végül) bent és egyből felajánlotta, hogy a tartalék belsőjét eladja nekem. Bele is egyeztem, mert nem szeretném folyton pumpálni a bringát, noha a folt már meg volt, de szeretem az egyszerű dolgokat. Fel is ajánlotta, hogy beszereli, no itt elegyedtünk szóba. Szó szót követve, teleszkóp ápolás, milyen belsőt érdemes venni, fúrjam ki a felnit és akkor autószelepes is belemegy/erős ez a felni. Mikor is egy ismerős srác gurult be, emlékeim között kutakodok, de amikor az eddigi beszélgető partnerem Petinek nevezte egyből tudtam, hogy Peti az, akivel vagy 2 hónapja telefonálgatok ügyes bajos bringa dolgaimmal kapcsolatban. Régi ismerős még abból a korból, mikor masszívan és agresszíven koriztam. A napvégére a megrendelt belsők is megjöttek így most van két tartalék belsőm is.

Első benyomás

Több kérdésemre is választ kaptam, a tévhiteimet lassan eloszlatják és bizonyos dolgokban, ahogy helyen kérdezem annyi válasz érkezik.

Szépen sorjában. Elsőnek leszögezem, ez az első bringám, amin kapásból nem cserélnék semmit. Persze már jöttek, a fogaskerék sorral legyen az is XT, no meg a fékek is csak Deore-k. Igen a leggyengébb láncszem a bicikli teljesítő képessége, jelen esetben én. Tehát ezeknek a cseréje idővel, kopás esetén. Ott a teleszkóp, igen állítható 80/100/130 közé az út, de ezt csak szétszedéssel. Így marad a 100-on az igazodik a bicikli geometriájához. No a visszaút csillapítást is végre megértettem, hogy milyen is az. Amikor teknőcbe teszem egészen, akkor leütés esetén olyan finoman jön vissza, hogy csak na! Nagyon hasznos jószág élvezet vele terepen menni. Ma miközben futkosóban voltam a Csepel művekben presta (tű szelep, single) szelepes belsőért a macska kövön szépen tette a dolgát. Álom.

Megtudtam a sárga izék micsodák:

A baloldali sárga a fék olaj cseréjéhez való (vagy olyasmi, ezt amint 1x meg kell tennem, pöcre tudni fogom) a jobb oldali pedig a fékpofák közé kell tenni (ha nincs benne a kerék), így he meghúzod a féket, akkor is lesz ellenállás és nem rongálod a pofákat.

Viszont a nyergemet vissza fogom cserélni, puha ez a trail nyereg, talán túlzottan is, mert nem igazán érzem kényelmesnek.. lehet én is fadeszka mániás lettem(?), már úgy hozzá szoktam..

Kalandos kezdetek, Protektor, protektor.

Gondoltam nem szedem szét még a kereket és rakom át a protektorokat. Rosszul tettem.. Délutánra lapos kerék fogadott, pedig csak megsétáltattam a gépet. És persze a régi bringámba autószelepes ebbe meg tű szelepes kell. Javító készletem még nincs.

Jelen!

Mit is írhatnék:

Jó pár kérdést, leírásokat kell böngésznem, hogy tudjam használni a bringát.
- fékek: A hátsót még nem sikerült be állítani, és nagyon távol fog.. noha még nem is igazán fog. Tovább meg kellet állnom és arrébb pakolni a kormányon mindent, mert a fékkar marokra volt állítva.
- SPD: ezzel kapcsolatban már most látom, hogy lesznek pereceim.. nem egyszerű
- Váltó: valahogy lelehet műteni a kijelzőjét és akkor a fékkarokat a túl oldalra tudom tenni, vajon ennek van értelem vagy csak az én fantáziámban él?
- Teleszkóp: Az oldalán láttam egy jelzés mi szerint 130mm is tud mozogni  :Y ezt, hogy tudom előcsalni, no meg volt ott psi beállítás is, ezek szerint ehhez is be kell szereznem majd valami pumpát?

No így elsőre ennyi. Rengeteg minden nagyon pöpec rajta, de még fura kattogó/cserregő, mindenféle zaj jön a bringából, ami remélem, ha "összeérik" akkor meg fog szűnni.
Továbbá a teleszkóp egy új dimenziót nyitott előttem eszméletlen, hogy vasalja előttem az utat és nem tudom, hogy a váz geometriája, de hátsó rész sem pattog össze-vissza.

Remélem a válaszok is meg lesznek lassan. Továbbá még egy nagy mázlim volt ma. Pont eső előtt értem haza. Így igaz az SPD-t már nem tudtam kipróbálni..

Merida matts HFS Trail 1000-D

Most még csak a netről vadászott képként

Ajándék lett a lámpámból

Barátnőm apukájának a hétvégén mutogattam a lámpát és nagyon nagyon megtetszet Neki. Mivel 11.-én lesz a születésnapja, adta a lehetőség legyen ez az ajándék. Új rendelésre már nem volt idő, így a saját lámpámtól váltam meg. Viszont mindenért kárpótol az a gyermeki kitörő öröm, ami Tibi arcán volt. Megérte! Én valószínűleg csak jövőre rendelem meg az új lámpát, mert nemsokára itt a HP10 :)

Fenix LD20+ terepre vele!

Még tavaszra nyúlik vissza a láz, ami elkapott: éjjeli tekerés. Akkor még elég kezdetleges felszereléssel indultunk neki a tekerésnek. Részemről egy CatEye HL-EL 130/135-el indultam meg egy Value fejlámpával, aminek a fényereje hasonló. Elég hamar kiderült, hogy ez semmire nem lesz elég, így szorgosan lámpák után kezdtem kutakodni. Miközben barátom megvásárolta a Petzl MYO XP BELT-ét. A túrák ezzel folytatódtak, én beálltam mögé és láttam jó részt, kivéve, mikor távolság tartás céljából (terep) lemaradtam. Egyre sürgősebb lett egy jobb fajta lámpa beszerzése. Ekkor elhatároztam, hogy beszerzek egy Fenix HP10, ez augusztus 10.-én volt, amikor is éppen nem volt készleten ezért vártam a szállítmányt – Amerikából rendeltem -, mint a messiást, de csak nem akart jönni. Nem sokkal rá bejelentették, hogy hibát találtak benne és javítják, addig is türelem, most éppen okt 5.-re ígérik.. szóval szeptember elején jött a szikra, no akkor legyen addig is valami megoldás, legyen egy Fenix LD20, de akkor jelent meg, hogy már csak LD20+ lehet kapni, a különbség tudomásom szerint a csíptető – ha valaki mást is talál, az megírhatná. Szóval meg is rendeltem szeptember 12.-én, ami 24.-re ért ide.
A bevezető kicsit talán hosszúra nyúlt, de lehetnek benne fontos információk.
Kétnapos tapasztalatot tudok leírni, így a vélemények még változhatnak. Mivel még régebben nyárom megrendeltem a bringás kiegészítőket is, ezért már volt tépőzáras és csavaros – Bike mount - rögzítőm is a biciklihez, de most nem a kormányra hanem sisakra raktam. Meglepően jól tartotta magát – mi mást tehetne? – igaz úgy néztem ki vele mint egy Jedi :)
A lámpába Ansmann MaxE-t használtam. Összehasonlításom egy myo xp-vel szemben. Maga az LD20-nak a fényereje sokkal jobban fókuszált így még az általános mód legmagasabb állásában is erősebb fényt ad. Részemről a lámpa középpontja a bicikli első kerekétől számítva 3-5m volt be állítva, így gyakorlatilag jó előre észrevehettem mindent, a myo xp úgy 2m közelebb produkálja ezt a fényerőt, noha jobban szórja a fényt! A turbó-t bekapcsolva kétség sem fér hozzá, irgalmatlan fényerőt kapunk, amivel komolyabb terepen is láttam mindent kivéve a mélységet – ez a hiba akár bennem is lehet – noha a fényereje eléggé fokuszált nem vakít a visszaverődő fény, ha jól állítjuk be. Mivel a fejlámpához érkezik majd diffúzor – van nyalóka is, de a textúrázott adapterre gondolok – is ezért kíváncsi leszek azzal mennyire lehet szórt fényt is elérni. Már csak az üzem idő maradt, míg az myo xp kb 4-5 túrát bírt ki – 2900mAh akkumulátorokkal - egy töltéssel, addig az ld20 1-2 – 2100mAh. Lényegiben a vásárlást egyáltalán nem bántam meg, mivel ~ 11.000Ft értékben egy számomra igen jó lámpát sikerült vásárolni, ebben benne van, hogy Amerikából jött és az ezzel járó esetleges kellemetlenségek is – remélem nem lesznek! –, de úgy érzem nem fogom megbánni.

Hármashatár-hegy

A hét eleje óta tervezgettük a szombati edzést. Bemelegítő tekerésre elmentünk a Tököli erdőhöz. 

Elevation:
Elevation Gain: 2.377 m
Elevation Loss: 2.392 m
Min Elevation: 40 m
Max Elevation: 501 m

A végeredmény megtekinthető a garmin edzéstervben is. Sajnos itt is látszik, hogy volt benne egy szakasz, amikor semmit nem rögzítettem, azt nem tudom, hogy ott mi történt.

A tekerés leginkább úgy indult, hogy elmegyünk a Hármashatár-hegyre, aztán majd meglátjuk. Végül, mikorra odaértünk úgy gondoltam, miért ne tekerhetnék mindenfele. Szegény barátom János is sérüléseiből épül fel. Neki a válla ugrott ki 2 hete, még 1 hétig a karját sem szabadna mozgatnia, nem igazán tudom, milyen szintek vannak a váll kiugrásban, de ez a legdurvább volt, gyakorlatilag a karja kiesett a helyéről és nem “csak” elmozdult.

A siklóernyő pályán átgázolva és unszolás hatására kapásból a legnagyobb dombot vettük célba én technikai fejlődés és állóképesség növelése érdekében csaptam az ajánlatra. Noha a táv közepén átkoztam mindent és mindenkit, azért feltekertem, ahol egy sárkányt eregető párral találkoztunk. Lelkesítőleg hatottak ránk.

Innen az utunk a fák árnyékában vezetett, nem mintha erős lett volna a nap, inkább a szél volt az.

Garmin edzés

Korábbi csalódásom a Nokia Sport Trackerben arra ösztökélt, hogy keressek egy másik web-es felületet is az útvonalaimnak.

Ezt most megtaláltam Garmin Connect-ben. A továbbiakban megpróbálom a korábbi nyomvonalakat is át rakni.

Noha sajnos itt is igaz, hogy az adatok nem pontosak. Leginkább az átlagok. Ha valaki tudja, hogyan lehet a Garmin Mobile XT-be jobb nyomvonalat rögzíteni, az ne kíméljen!

Tököli erdő és lámpa próba

Edzés gyanánt kitekertünk a Tököli erdőt megnézni. A szokásos silány út fogadott Cspelről kifele menet. Viszont, ami meglepetés volt a fekvőrendőr, de ez minek, ha úgy is a kátyúkat kell kerülgetni mindenhol?
Továbbá a kerekezés célja volt, hogy az esti haza jövetel folyamán, a lámpámat is leteszteljem, hogy mennyire fogok vele látni. Itt csalódás ért (noha egy 2e ft-os lámpáról van szó), a lámpa fényereje elfogadható, de az idő, amíg ezt nyújtani tudja nem igazán. kb 100 lumen fényerőt biztosít a lámpa, de vagy 20 db led van benne (piaci a lelkem). Tesztek és képek majd lesznek még róla. De addigra lehet megérkezik már az aug 10-én rendelt Fenix HP10 –es lámpám is :)

Első biciklizés

A sebek begyógyulnak, a tárgyak javíthatóak, de van, ami nem tűnik el nyomtalanul. Vagy még is?

Az új felnivel felszerelkezve, meg Nővérkémtől kölcsön kapott Canon 30D-vel felfegyverkezve indultunk neki a Velencei tó tanösvény megtervezésének. Sajnos a géppel nem sikerült, amit szerettünk volna, lévén már este indultunk el és én mit sem tudok a szürkületi fényképezésről.

Viszont maga a biciklizés remek volt. Néhol kicsit éreztem a vállam, de semmi több.

Teljes album megtekintése

Pár arra érdemes képet kiemeltem.

Ami a biciklizés célja lett volna, hogy a nyomvonalat megcsináljuk csak félig meddig sikerült, egy helyen a gaz benőtt a magas lest, így arra nem tudtunk biciklivel menni. De szerencsére egy korábbi trac azt is rögzítette :)

Új generáció

A lényeg, a hét végére végre sikerült a bringához is megcsináltatni az új felnit Mavic 717, kapott erős DT küllőket is. Örök életű lesz a felni, reméljük én is vele :)

Mint látható az előző felni nem bírta a gyűrődést:

Tanulság, mindig hordj bukósisakot!

Délután hatóra körül az események helyszíne.

Barátommal haladtunk a biciklis úton, miközben megérkeztünk a gyalogos átkelőhöz. Pár méterrel előtte értünk be egy másik biciklist, így a sorrendünk, Biciklis-Barátom-én. Én 1 méterre lemaradva sorban. Jól láthatóan állt egy kék Opel Astra a zebra közepén így feltételezte mindenki, hogy lát minket és szépen a sor megindult, az amúgy is zöld lámpa felé (aki ismeri az átkelőt az tudja, hogy a Petőfi híd felől érkező autósok, ha jobbra tartanak, csak egy biciklis út + zebra kereszteződéssel kell megbirkózniuk, ott a lámpa nem érvényes). Én mint utolsó haladtam el a kocsi előtt, amikor is azt vettem észre, hogy az autó megindul.

Az autó a bal szélével a bal lábamat kapta el, amivel a biciklim hátulját eltolta, gyakorlatilag keresztbe fordította előttem a kormányt.

Elsőnek annak rendje és módja szerint a már mellkasom felé álló kormányba ütköztem.

Itt kaptam meg a rajtszámomat :) A formázásban segített a szarv is.

Majd találkozott a vállam és és a fejem az aszfalttal.

A sisak szépen tette a dolgát, semmit sem éreztem meg a fejemen. Így nem is sérült meg.

Mivel az adrenalin még percekig dolgozott bennem, így a sérüléseket is csak később vettem észre. Ezeket tisztáztuk a helyszínen.

A gépjárművezetője elismerte a hibáját (hozzá teszem nem is tehetett volna mást). Bár egyre többször vissza játszva a fejembe, gyanúm támadt, hogy nem szándékos volt-e a gázolás (azaz most már elég legyen elindulok effektus)? Mivel a kocsiban ketten tartózkodtak, a sofőr barátja elkezdett védekezni, hogy nem a bicikli útról jöttünk (ebben igaza lehet, a bicikli úttal nem tettük meg a kis hurkot) ezért nem látott. Ha valaki ismeri a helyszínt az tudhatja, hogy éppen, ha a bicikli útról jövünk (az átkelőhöz érve már azon közlekedtünk, ott van szépen a figyelmeztető tábla, hogy bizony itt a bicikliseknek elsőbbségük van), akkor nem vagyunk láthatók, így nem a kocsi hátulja felől, hanem oldalról érkeztünk amivel inkább még láthatóak voltunk, főleg, hogy bringán ülve is súrolom a két métert. Ami még furcsa, előttem elment két biciklis, még ha balra is nézet el barátunk, akkor is láthatta, hogy biciklisek közlekednek.

Tanulságot tessék levonni. Az én tanulságom, mivel az állapotom kielégítő volt, nagy anyagi kér nem ért, ezért rendőrt nem hívtam. De lehet kellett volna. Viszont vissza gondolva nem tudom, hogy a rend éber őre nem kötött volna bele inkább, hogy:

• nem volt a bringán rajta az első lámpám
• a csengőm sem volt fen
• nem toltam át a biciklit a zebrán
  (volt bringa út)
• biciklis vagyok úgy is megakarok halni

Biztosításom van, majd még kiderül kell-e valamit használni. A kárt megtéríti az autós. Első kerekem majdnem félbe hajlott.

A magyar egészségügyről is meglett a véleményem. Mivel hétóra fele értem haza, ezért fél nyolc fele értem az esztétába, ahol gyorsan fogadtak kb 19’45 bent voltam az orvosnál, aki első szava ként elküldött a fenébe, hogy “ilyen késő mit csináljak magával”? Válaszoltam “esetleg meg kellene vizsgálni”. Itt szó szót követett végül “alapos” vizsgálatra vett, rám pillantott és mondta, hogy “menjek kórházba, mit csináljak magával?” Majd egy perc alatt megírta a beutalót a korházba, miközben legalább nyolcszor nézett az órájára..

A beutalóval felvértezve barátom elvitt a Merényi Gusztáv Kórházba. Itt az ambulancia fogadott. Mintha a 80-as években járnánk, kopott falak, véres asztal, padló. Rajtam kívül még kb 10 sérült. Itt elvégezték a szokásos röntgen felvételeket sőt ultrahanggal is megnéztek. Itt egyedül a látvány, meg a leletezőben ért élmények fogtak meg. Mikor megkérdtem, hogy hagy nézzem meg a röntgen felvételeimet a leletezős néni szépen kiküldött a kispadra (tudomásom szerint, miden velem készült dokumentumot/eredményeket megtekinthetek).

Garmin track log-ok, amit tudni érdemes

Folyamatos csalódásom a Nokia Sport Tracker-ben arra sarkalt, hogy a nyomvonalaimat a jól megszokott Garmin-ban tároljam el. A döntésem hátterében leginkább az állt, hogy egy Nokia 6120c telefonnal rendelkezem, aminek köztudottan kevés a belső memóriája, ha egy komolyabb log-ot akarok készíteni, akkor többszöri fagyás és az út elvesztése volt az ára. Ehhez mint a készülék és mind a program is hozzá játszik. Így a kísérletezgetéseknek véget vetettem és újra a Garmint használom. Ennek egy háton ütője van, hogy a log túl részletes lesz. Azaz a garmin mobile xt-ben nem tudtam eddig beállítani, hogy bizonyos sebesség alatt ne rögzítse a nyomvonalat.

Lényegiben a sebesség adatokra részben lehet támaszkodni. Már ami az átlagokat érinti. Ez van, mindennek van valami ára.

A nagy csodálkozás :)

A hétvégén Krakow-ban jártunk ez egy sörözés alkalmával készült :)
Az idő engedtével még kerülnek fel képek és megjegyzések.