2010. július 17.

Péntek, az előkészületek.

A klinika. Megkaptuk az eligazítást, naponta öt embert műtenek meg, így mikor megérkezett az utolsó beteg is mindenki elindult felfele. Én is egy középkorú nő voltunk, akiknek meniscus cysta betegséggel érkeztünk ezért sántikálás nem volt, de kezdtem kényelmetlenül éreznem magam.
Kétágyas szobába körülem egy másik sráccal, aki tenisz sérülés következtében, levált egy porc darabkája se lábra állni se hajlítani nem bírta.
Reggel többször érdeklődtünk vajon mikor lesz a műtét, mert bizony este 22’00 óta nem ettünk-ittunk és bizony a hőség nagy volt, noha szerencsére nem a szobában, mert az légkondicionált volt.
9 környékén jött az altatóorvos és bevetettet valamilyen gyógyszert velünk, amitől a 1-2 órán keresztül víziókban éltünk meg mindent. Persze végig azt hittük, hogy egészen a tudatunknál vagyunk, de mint később kiderült bizony ez nem így volt.
Linda valamikor 10 környékén jött fel és hozott mindenfélét, no ez az élmény is kimaradt, pedig emlékszem, hogy ott volt, de semmi másra. Egy példát elmesélek az élményről: Kifizettük a szállás és megkaptuk a számlát, viszont órákkal később is csak úgy emlékeztem a dologra, mintha valami filmet láttam volna és talán megtörtént talán nem és azt sem tudtam, hova tettem a lapot. No meg abban sem voltam biztos, hogy megtörtént.
Pár kép a szobáról:
P1010603 P1010605 P1010606 P1010607 P1010610 P1010614 P1010616
Folytatás következik később a műtét élményéről, altatás nélkül “vágatlanul”.
Még egy megjegyzés: Jött be még egy orvos vagy ápoló és mindenféle nyilatkozatott írattatott alá velünk, tőlem meg kérdezte a női orvos, - elmúltam már 18 éves? Balázs ekkor fel mordult, hogy tőle bezzeg nem kérdezte meg. Balázs egy két gyerekes család apa, jó kondiban, úgy tűnik a borosta cselem nem jött be és bizony így is tudnak fiatalnak nézni. Bóknak vettem, pedig előtte volt a kórlap, amin rajta volt a születési évem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Közreműködők