Pilis, Pilisszentkereszt, Dobogókő

Megmérettetem.

Korán reggel 7'40-kor késéssel indultam otthonról, de tempózásra nem adtam a fejem, bemelegítés volt a cél. Így 1-2 fénykép még bele is fért:

8'30-kor találkoztam Simonnal, majd haladtunk tovább a megbeszélt találkozó ponthoz, ahol Zoli várt minket, hogy megmutassa, mi is egy igazi edző kör.

Üröm mellett robogtunk fel az első dombunkra, ami cirka 400m volt. Majd leereszkedtünk a temetőhöz és vizet vételeztünk, itt megtalált minket a kéregetős bácsi, csokit/cukrot/kaját/pénzt kért, állítólag mindig ott van, gondoltam visszafelé, ha erre jövünk és marad valamim, akkor majd kap.

Ezt a tervemet Pilisszántó mellett fentebb egy gyilkos szakasz átrendezte (Szántói-nyereg után Trézsi forrás a sorompóig), 460m ről 570, 600m volt a táv, itt majdnem eldobtam a hajamat, a végén volt egy kanyar, ott már leraktam a lábam, 30m-re volt már csak a cél, a bajom itt is a technikai hiány volt, kavicsos technikás emelkedő volt.

Innentől gyakorlatilag már "laza" mászás jött.

 A kilátások hamar felejtették a fáradalmakat, itt csatlakozott Zoli barátja is Balu. Simont elérte az eléhezés, így kicsit vánszorgott, de jött, ami igen becsülendő, megtanulja az erejét és a táplálékát beosztani. Itt megjegyzem én sem figyeltem meg, hogy pontosan mit mondott Zoli az elején, így kulacsügyileg én is elég nagy fogyásban voltam, de szerencsére nem jelentett akadályt.

Dobogókőnél jött egy kis regenerálódás, víz vételezés, majd irány a lejtő.

Ami néhol olyan kemény volt, amilyenen még életemben nem mentem, hozzáteszem lefelé majd annyi volt a pulzusom, mint a legdurvább mászás részen (~180 bpm).

Volt egy rész, ahol elsőnek elpattant a hátsó kerekem, ledobva az egyik lábam, majd belekeveredve egy vízmosásba, szerencsétlen próbálkozásomra nem tudtam kiemelni az orrát csak a peremére, aminek következtében berántott és egy vékonyka fába kapott a kormányom - protektoros kesztyű, jól jött - szerencsére csak ledobott balra talpra a bringa, így gyorsan vissza is pattantam, de utána letettem Balu követéséről, féknékül könnyedén vett mindent, én nem.

Pilis nagyon durva állapotban van, a technikás köves patakos átkelések tetszettek, meg úgy igazán, volt 1-2 rész, ahol ha leteszem a lábam, sokat kellet volna tolni, hogy újra nyeregbe kerüljek.

55km
1100-1200m szint

max alt, 705

avg pulse 146
max 180

3'30 óra környéke, erre nem egészen emlékszem
Iszonyat hőség, az erdőben a pára a napon a meleg, többször 37fok volt.

Szerintem az egész túrában, nem is a szint, hanem a technika és szint volt az kemény. Több ilyet kell menni.

Bike route 586280 - powered by Bikemap 

További képek.